Előrebocsájtom, hogy aki könnyed tippek és trükkök öt percben típusú cikkre számit, annak csalódást kell okoznom. Nem lesz itt semmiféle plugin tobzódás és digitális processzor háború. Abbéli nézetemet szeretném egy magyar nyelvterületen szokatlan szempontból megvilágítani, mely szerint a mixing önálló művészeti forma és elsősorban szellemi konstrukció. A legtöbb cikkem arról szólt, hogy ismerjük meg közelebbről az eszköztárunkat. Legyünk tisztában azzal, hogy melyik processzorral, milyen szituációban milyen végeredményt tudunk kicsiholni. Ismeretterjesztő jelleggel megismertük a hangszínszabályozók, kompresszorok, zengetők, késleltetők, modulációs effektek és a szaturációs eszközök különböző válfajait, hogy hogyan szokás eredményesen alkalmazni őket.
Nagyon remélem, hogy a figyelmesebb olvasókban legtöbb cikkem után egy óriási kérdőjel keletkezett. Ez mind szép és jó, de milyen szituációban melyik masinához nyúljak? Hangsúlyozom a kérdés jogos, mert soha nem adtam pontos használati utasításokat. Mert hitvallásom szerint a mixinghez nem létezhet receptkönyv. Nincs két egyforma dal. Minden dal egyéni bánásmódot igényel. Nem meglepő remélem az az állításom, hogy a mixing elsődleges eszköze az elme.
Minden fejben dől el – a közismert kocsmai bölcsesség szerint. Mire is szeretnék most kilyukadni? Még mielőtt behívjuk a DAW-unkba a mixelendő dal sávjait, a fejünkben keverjük meg a dalt. Fejben keverni? Micsoda marhaság! – gondolhatják azok, akik szerint a mixing csak technikai mutatvány. Bizony nem botorság, ha eszköztárunk, a processzoraink ismeretében tervet készítünk gondolatban, a dal hangulata szellemében, hogy melyik hangszert milyen eszközzel kezeljük.
Szerintem a jó mix ismérve az, ha támogatja a szerzemény közölnivalóját. Például egy magányról szóló dalban nem használok templom nagyságrendű tereket, mert az pont az egyedüllét ellenkezőjét sugallja a hallgató számára. A keverés folyamata azért több mint csupán technikai ügyeskedés, mert előbb meg kell értenünk magát a zenei művet, mielőtt azt tálalni szeretnénk a zenefogyasztóknak. A megértés és átélés után következhet az, hogy kialakítunk egy stratégiát, hogy milyen eszközöket használunk. Az eszközválasztást legnagyobb mértékben az befolyásolja, hogy milyen célt szeretnék elérni. Mondjuk, ha egy zenemű az energikusságot kell, hogy sugallja, akkor a dobokra leginkább Urei 1176 kompresszort és Neve 1073 hangszínszabályozót választok, mert mindkét masina képes arra, hogy a hangsávok agresszív oldalát hangsúlyozza. Lírai hangvételű balladánál pedig elsősorban a kevésbé erőszakos Vari Mu vagy Opto kompresszorokat, valamit csöves Pultec tipusú EQ-kat részesítek előnyben, mert a hangzás lágyságát szeretném kidomborítani.
El kell fogadnunk, ha a mixinget egyfajta tudatosságnak kell megelőznie. Tisztába kell jönnünk, hogy maga a nóta mit is szeretne elérni, vagy kiváltani a zenefogyasztókból. A szóban forgó zenekészítési folyamatnak pedig ennek a hallgatóságnak szánt üzenet kell szolgálnia. Amennyiben magasabb szintre szeretnénk emelni a mixeinket, le kell szoknunk arról, hogy vaktában lövöldözünk a pluginjeinkkel. Előre elgondolt út mentén kell haladnunk és annak szellemében válogatni a processzoraink között.
Ugye már nem túlzás azt állítani, hogy a mixing elsődleges eszköze az elme. Amikor összeszedem a gondolataimat egy dal keverése előtt, eltervezem, hogy melyik hangsávot milyen eszközzel fogom alakítani, mindezt úgy, hogy a hallgatóság felé szánt kommunikációt szolgáljam. Folyamatosan eszközök választásáról beszélek, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szóban forgó üzenet határozza meg leginkább a hangsávok egymás közötti arányát is. Például egy szerelmi vallomásról szóló darabban az éneknek kell a középpontban lennie úgy, hogy a szöveg mindig jól érthető legyen. Táncolásra és ugrálásra buzdító buli slágerben például nem baj, ha az ének érthetőségét néha elnyomják a zakatoló dobok. Még le se ültem a számítógép vagy a keverőpult elé és már javában tart mixing!
Ne legyenek illúzióink, ilyen fokú tudatosság eléréséhez nagyon sok tapasztalatra és tanulásra van szükségünk. Talán a legkönnyebb módszer, hogy elinduljunk a fentiekben vázolt úton, ha vizualizálni próbáljuk a keverendő zenét. Hol hangzik el a zene? Például egy lüktető rock dal a szűk gördeszka parkban, monoton elektronikus tánczene egy tágas klubban, teátrális progresszív rock zene egy hatalmas színházteremben, mocskos surf muzsika egy visszhangos garázsban. Folytathatnám a végtelenségig. A vizualizált tér hangulatát próbáljuk a mixing során átadni a befogadóknak a reverbek, delay-ek, modulációs effektek és más elérhető processzorok segítségével. Képzeljük el, hogy milyen burkolatok vannak a falakon, a padlón, a plafonon. Bizonyos anyagok csengő-bongóvá, mások tompává teszik a tér lecsengését. Ezek alapján hangoljuk a felhasználandó masináinkat. Erre szolgál mondjuk a zengetőknél a diffusion, míg a késleltetőknél a feedback paraméter. Öngól például nagymértékben hatalmas tereket keverni egy zakatoló techno zenében, mert pont a mű üzenete ellen dolgozunk.
Az elménkben elvégzett zenemű vizualizációját folytathatjuk azzal, hogy elképzeljük, a téren túl, ahol megtörténik a zene előadása, milyen hangszereket használnak a zenészek és milyen modalitással játszanak rajtuk. Leginkább ez befolyásolja a kompresszoraink és EQ-ink beállításait, és egyáltalán, hogy milyen típust használunk a szóba hozott processzorokból. Gimis punk zenekarnál például olcsó hangszereket képzelek el, a gitáron és basszusgitáron pedig régi agyonhasznált húrokat. Tehát mixing során arra kell törekednem, hogy tompa, szinte attack nélküli hangszíneket alakítsak ki. Hozzá se nyúltam még a technikai eszközeimhez és már nyaking a mixing folyamatában vagyok. Mégis az elme ennek a zenekészítési folyamatnak kulcsfontosságú eszköze
A felvételkészítés során pár percnyi káprázatot tárunk a hallgatóság elé. A mixing pedig az egész folyamatnak azon része, ahol oroszlánrészben megteremtjük a szóban forgó káprázatot. Ugye ebből a szemszögből nem túlzás a cikk elején hangoztatott ars poeticám, mely szerint a mixing szellemi konstrukció. Ahogy az sem, hogy a zeneszerzéssel egyenrangú művészeti ágazat.
Ugye, mennyivel több az egész, mit az arányok nagyjából beállítása és néhány plugin véletlenszerű használata?