A kilencvenes éveket tekintik a zenekészítési aranykor utolsó évtizedének. Sajnos nem alaptalan ez a megállapítás. Úgy jellemezhetném ezt a tíz évet, ha a mixing alakulását kutatjuk, hogy a nyolcvanas esztendőkhöz hasonlóan folyamatos visszafordíthatatlan változás jellemzi. Azonban máshová kerülnek a hangsúlyok. Végérvényesen!
A történet ott folytatódik, ahol abbahagytuk. A világ stúdióiban a jelentős zenei megjelenések mixing folyamatát SSL 4000 E és 4000G masinákon végzik változatlanul. Hangzásvilágban jelentős változás következik be. Amennyire úszott a digitális zengetőben a legtöbb előző évtizedben készült dal, úgy egyfajta önmérséklet jelent meg. Sőt a zengetőkkel szemben felértékelődtek a késleltetők. Ennek egyik kiváltó oka a hiphop térnyerése volt. Ebben a stílusban mindig is a szárazabb megszólalás volt a jellemző. A másik momentum, ami ebbe az irányba lökte a könnyűzene hangzásvilágát, az az, hogy 1991-ben megjelent a Nirvana Smells like teen spirit című dala és a grunge. Robbanásszerű sikere egyszerre lesöpörte a cica nadrágos, feminin, glam metálos fiúcsapatok hegemóniáját.
A grunge elterjedése egy jóval nyersebb, kevésbé mesterkélt hangzás eluralkodását hozta magával. Az évtized elején megjelent TC Electronics M500-es csúcszengetője pont azért terjedt el pillanatok alatt és vált ünnepelté, mert rendkívül természetesen volt képes nagyon rövid tereket szimulálni. a legtöbb vetélytársa nagyon mesterkélt, művi lecsengésére voltak képesek, ha kis terekről volt szó.
Az évtized elején megjelenik a Digidesign cég Pro Tools rendszere. Ez már a második generáció. Az első megjelenés 1989-re datálható! Azonban csak jó pár esztendő múlva képes befolyást gyakorolni a zenekészítés folyamataira.
Más gyártók számítógéppel vezérelhető keverőpultjai is kezdenek teret nyerni, de még nem beszélhetünk arról, hogy megrengetik az SSL hegemóniáját. Ide sorolható az AMS Neve VR és az AMEK Angela később Mozart, 9098 pultja. Közben szép lassan kezdenek elterjedni a digitális keverők is. Ezért van az, hogy nem beszélhetünk olyan mértékű homogén megszólalásról a kilencvenes években, mint mondjuk az előző évtized megjelenéseinél tapasztalhatjuk.
Továbbra is magányos tevékenység a mixing: hatalmas számítógéppel vezérelhető számítógépköré rengeteg outboard integrálva. Ezt még egy kis időre bebetonozza az 1994-ben megjelent SSL 9000 J modellje. Ez a keverőpult már nemcsak egy javított változat, hanem teljesen új tervezésen alapul. Még kevesebb zaj és torzítás jellemezte, mint az elődeit. A sokkal tisztább megszólaláson túl még az volt a nagy újítása, hogy úgy lett tervezve és megépítve, hogy még jobban illeszkedjen az újfajta digitális környezetbe. Azt mondanom sem kell, hogy még precízebb lett a számítógépes vezérlés.
Ezzel a termékkel még a mai napig is biztosította az elsőségét az oxfordi cég. Azonban azt kell mondanom, hogy ez az évtized valódi átmeneti időszak, ha a mixinget tanulmányozzuk. Arról még nem esett sok szó, hogy az évtized második felében kezdenek elterjedni a számítógépen futó DAW-ok, vagyis olyan szoftverek, amelyek egy egész stúdió tudását ígérik. Már az évtized elején megjelennek ezek a szoftverek, azonban csak az évtized második felére kezdenek valódi hatást gyakorolni a zenekészítés különböző folyamataira.
A klasszikus berendezések közül először a szalagos magnót, mint többsávos tárolóeszközt kezdik helyettesíteni. Itt ne egyik napról a másikra lejátszódó gyors folyamatra gondoljunk. Először a digitális jelfeldolgozású magnók kezdik ki az analóg 24 sávos magnók egyeduralmát. Az volt ennek az indikátora, hogy a digitális magnók nagyobb sávszámra voltak képesek. Nem szabad a DAT és az ADAT magnók népszerűségéről megfeledkezni ebben a korban. A valódi változást a számítógépen futó DSP-s rendszerek hozták, amelyek többek között tárolni is képesek voltak sok sávot. Ilyen rendszerekre azért volt szükség, mert a korabeli számítógépek erőforrásai olyan szerények voltak, hogy komoly stúdiómunkára még képtelenek voltak.
A DSP rendszerek piacán piacvezető a Digidesign Pro Tools rendszere. Itt kérem nem csak több sáv tárolásáról van szó, hanem editálásról, zeneszerzésről hangszerelésről. Az sem utolsó lehetőség, hogy akár teljes mixing is lebonyolítható vagy akár mastering is. Az meg mámorító volt, hogy ha elég nagy rendszert raktunk össze, akkor akár 128 sáv tudott egyszerre megszólalni.
Az egésznek az volt a szépséghibája, hogy főleg hazai szemmel nézve megfizethetetlenül drága mulatság volt. A rendszer összetettségétől függően tíz és harminc ezer dollár volt ára. A DSP-s rendszerek mellett a natív rendszerek szép lassan fejlődnek. Az évtized végére, már egész komoly produkciós kapacitással bírtak. A három leghíresebb natív DAW a Cubase, a Logic, és a Digital Performer ebben az idő periódusban.
Arra a kérdésre, hogy miért foglalkozunk itt ilyen sokat a számítógépes szoftverekkel, arra az a válasz, hogy képzeljük el, hogy mekkora szenzáció, hogy keverőpult nélkül is elvégezhető a mixing folyamata. Ezt természetesen a mai napig fejlődő és virágzó plugin ipar tette lehetővé. Azt hiszem ez elég nagy evolúciós lépés a mixing történetében, hogy az analóg keverőpult helyettesíthetővé válik a számítógéppel.
Itt se gyors változásra gondoljunk, hiszen még ma is a sokan használnak nagyméretű analóg pultokat összegzésnél. Ebben az évtizedben a digitális technológia nagymértékű előretöréséről tudunk beszámolni. Gyakorlatilag erről szól az egész évtized. A számítógép térhódításáról a zenekészítésben. Erre talán a legjobb példa az 1999-es Ricky Martin Livin la vida loca című dala, amely az első Bilboard top 10-es dal amelyet csak Pro Toolsban mixingeltek.
Ezt a tíz évet még egyfajta hibrid megoldás jellemzi, hogy DAW-ok és analóg pultok és az outboardok egyaránt szerepelnek az alkotási folyamatokban.
Legjobb zenei példák talán a Massive Attack Mezzanine, Daft Punk Homework és a Radiohead OK Computer lemezei lehetnek. Természetesen a legikonikusabb a Nirvana Nevermind című lemeze, de még kevésbé érhető tetten a hibrid mixing jelleg.
Ha összegezni szeretnénk ennek az évtizednek a mixing alakulását, akkor azt mondhatjuk, hogy kezd a Solid State Logic pultok hegemóniája meginogni. Ez más számítógéppel vezérelhető konkurens termékeknek köszönhető. Nagyon gyorsan fejlődnek a digitális keverők. Kevésbé hatottak a felvételkészítés alakulására. Sokkal inkább a hangosításban terjednek el. Ezzel szemben viszont a számítógépek egyre több feladat ellátására képesek. Egyfajta hibrid mixing az, ami leginkább jellemző.