Tisztában vagyok azzal, hogy ez a téma Magyarországon nem olyan égető probléma, mint a nálunk sokkal fejlettebb nyugati országokban. Ennek ellenére vizsgáljuk meg a kérdéskört, mert érdekes tanulságokat tartalmaz. Nincsenek illúzióim, hogy hazánkban a házi stúdiók túlnyomó többségében nem használnak jogtiszta szoftvereket és a szóban forgó felvetésnek gyakorlatilag nincs sok értelme, hiszen minden szoftver ingyen van. Ha végigkövetjük a gondolatmenetet, akkor rá kell jönnünk, hogy nincs értelme úgy kezdeni a zenekészítési pályafutásunkat, hogy minden elérhető nem jogtiszta számítógépes alkalmazást feltelepítünk, amiről azt gondoljuk, hogy példaképünk használ. Kicsit olyan leszek, mint az az óvódás, aki úgy mesél viccet, hogy először a poént lövi le…
Ne gondoljuk, hogy ha feltelepítünk minden olyan eszközt, amiről közismert, hogy a szakma sikeres szakemberi használnak, akkor már mi is hozzáértők vagyunk. Pont ellenkezőleg, aki valóban professzionális szintre szeretne fejlődni, az bizonyára nem a legbonyolultabb és egyben drága szoftverekkel kezdi a pályafutását. Erre a célra pont megfelelnek az ingyenes és egyszerűbb alkalmazások. Ma már meglepően jól szóló, nulla forintos termékek érhetők el az interneten. Sajnos tíz évvel ezelőtt még ez nem volt így. Szerintem nem túlzás azt állítani, hogy sok-sok gyakorlattal és szakértelemmel, no meg persze csalhatatlan ízléssel akár kizárólag ingyenes eszközökkel is versenyképes zenét lehet alkotni. Közismert tény a stúdiótechnika területén, hogy ahogy közelítünk a csúcsminőség felé, úgy egyre kisebb minőségbeli javulásért egyre nagyobb összegeket kell fizetni. Szerencsére 2020-ban a fejlesztők és gyártók közötti verseny annyira élessé vált, hogy ma a szabadon használható alkalmazások olyan hangzásbeli kvalitást képviselnek, amelyért tizenöt- húsz esztendővel ezelőtt mélyen a pénztárcánkba kellett nyúlnunk. Erre talán a legjobb példa az említett korra jellemző, nem túl acélos minőségű számítógépes zengetők. Ma viszont egy rendkívül figyelemre méltó processzorért, mint például a TAL Reverb 4, egy fityinget sem kell fizetnünk. Simán ráver hangzásban az elmúlt évtized legdrágább portékáira.
Nem feltétlenül akkor tanulunk bele a reverbek programozásába és sikeres használatába, ha a legbonyolultabb terméket telepítjük fel és használjuk jogtalanul, hogy az előző példánál maradjunk. Didaktikai szempontból sokkal szerencsésebb szcenáriónak tartom, ha az említett TAL szoftverrel sajátítjuk el a zengetés csínyját-bínyját. A cikk ötlete akkor született meg, amikor azon kaptam magam, hogy az utóbbi időben két ingyenes plugint használok a legtöbbször, ha szaturációra van szükségem. Az egyik a Softube Saturation Knob rendkívül egyszerű alkalmazása, míg a másik a Wave Arts Tube Sat Vintage csöves szimulációja. Mondanom sem kell, szaturáció tematikában több mint húsz borsos árú játékszer tulajdonosa vagyok, mégis azt vettem észre, hogy ingyenes társaik szerepelnek a mixeimben legtöbbször. Az ingyenes szoftverekhez bizony kitartás és jó ízlés szükségeltetik. Kitartás olyan értelemben, hogy az ingyenes szoftvereket ritkán övezi marketing hype, így kutatni kell utánuk. Bújni kell a fórumokat vagy csatlakozni az ide vonatkozó facebook csoportokhoz. Csalhatatlan ízlésre pedig azért van szükségünk, hogy a rengeteg megjelenés közül ki tudjuk válogatni a zenei ízlésünknek megfelelő alkalmazást. Mindemellett még arra is kell ügyelnünk, hogy hangzásbeli minőségben megüsse azt a szintet, amelyet mi a saját zenei produkciónk alatt elfogadhatónak tartunk.
Ne álljunk meg csak a szaturációs szoftvereknél! A modulációs processzorokról elmélkedve arra eszméltem, hogy az általam három leggyakrabban használt termék közül kettő ingyenes: TAL Chorus LX, Acon Digital Multiply. Az első erősen a nyolcvanas évekbeli szintetizátorok világát idézi, hiszen a Juno 60-asban található chorus nagyon jól sikerült emulációja. A másik pedig egy jól használható általános hangzású számítógépes processzor. Az egyetlen fizetős plugin, ami ott van a felhasználási toplistámon, az az Empty Room System Dimension D emulációja. Erről a témáról már több cikkemben is nagyon részletesen írtam.
A nulla forintos kompresszorok közül toronymagasan kiemelkedik a TDR Feedback Compressor II és az Acustica Audio TAN producereknek és hangmérnököknek szánt játékszere. Az elsőt inkább csatornák komprimálására ajánlom, míg a másodikat hangszer csoportokra. A TAN plugin mögött nem klasszikus értelemben vett algoritmus dolgozik, hanem úgynevezett impulzusválaszok segítségével modellezi a 400-es SSL pult master bus kompresszorát. Rengeteg nagyon jó minőségű ingyenes hangszínszabályozó található. Szintén kettőt emelnék ki a mezőnyből: mindkettő ugyanattól a TDR fejlesztőcsoporttól származik, akik a Feedback kompresszort is jegyzik, az egyik a Slick EQ a másik pedig a Nova. Az első egy három sávos, erősen színező vintage stílusú processzor. A másik pedig egy tiszta hangzású négy sávos termék, amely dinamikus EQ-ként is tud működni!
A nem fizetős delayek közül egyértelmű kedvencem a Valhalla Freq Echo-ja. Rendkívül kreatív plugin, amely az egyszerű késleltetésektől egészen a komplex pitch variáláson át mindent tud. A reverbek közül már szóba került a TAL Reverb 4 szoftvere. Ezen kívül véleményem szerint érdemes a Variety of Sound Epic Verjével és a Dragonfly Reverbbel próbálkozni. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy ezzel a három termékkel szinte mindenfajta hangzás előállítható.
A számítógépünk erőforrásainak használata szempontjából is szerencsés, ha ingyenes szoftverekkel kezdünk a zenekészítésbe. Amennyiben feltelepítjük az összes nem jogtisztán elérhető alkalmazást, gyakorlatilag fulladozni fogunk a bőség zavarától, emellett pedig értelmetlenül terheljük a gépünket. Remélem, sikerült kedvet csinálnom a nem fizetős pluginek használatához a rövid felsorolásommal.
A címben feltett költői kérdésre úgy válaszolhatunk, hogy ma már nagyon jó minőségűek az ingyenes szoftverek, alkalmasak komolyabb zenei produkciókra is. A drága termékek lehet, hogy még jobb minőségű megszólalást tudnak produkálni, de arra, hogy beletanuljunk a szakmába, inkább az egyszerűbb ingyenes társaikat ajánlom. Nem véletlen, hogy több híres amerikai zenei iskolában az első szemeszter végén a vizsgafeladat az, hogy nem fizetős számítógépes alkalmazásokból készítsünk zenei produkciót.