A második részében a nemlineáris torzítók, a zengetők, a késleltetők és a modulációs effektek kerülnek górcső alá.
A cikk első részében sorra vettük, hogy mire van szükségünk, ha virtuális stúdió berendezésére adjuk a fejünket. Szó volt a stúdió lelkéről, a munkaállomás típusú szoftverek különböző fajtáiról. A felsorolásból mindenki pénztárcájához mérten kiválaszthatja a céljának legmegfelelőbbet. Részletesen tárgyaltuk a kompresszorok és a hangszínszabályzók különféle típusait, ezekből is mindenki megtalálhatja a zenei stílusának és ízlésének megfelelőt. A cikk második részében a nemlineáris torzítók, a zengetők, a késleltetők és a modulációs effektek kerülnek górcső alá. Végezetül pedig megkísérlünk egy virtuális stúdiót felépíteni kizárólag ingyenes szoftverekből.
A Digital Audio Workstationok (DAW), a kompresszorok és az EQ-k után jöjjenek a nemlineáris torzítók és a különféle szaturációs effektek. Tegyünk egy kis történelmi kitérőt. A több sávos rögzítés hajnalán a hangmérnököknek és a hangtechnikai berendezések tervezőinek az volt a törekvése, hogy torzításmentesen lehessen valamit megörökíteni a szalagon. A kezdetleges korabeli berendezések torzítottak rendesen: elég, ha meghallgatunk egy eredeti Elvis Presley, Beatles, Rolling Stones vagy The Beach Boys felvételt. A mai fül számára elég ósdinak hatnak ezek a felvételek, mert a maiakhoz képest kevésbé szólnak kristálytisztán, de igazából a negyvenes-ötvenes-hatvanas évek megszólalásának ez a bája. A berendezések fejlődésével egyre jobb és jobb felvevő-berendezéseket gyártottak, amelyek kevésbé torzítottak, mint az elődeik. De még mindig analóg berendezésekről beszélünk és minden, ami analóg, valamilyen formában belenyúl a hangképbe. A hetvenes évek végén megjelentek a többsávos digitális felvevők.
A Pink Floyd The Wall című lemeze az egyik első nagy példányszámban eladott nagylemez, amelyet digitálisan rögzítettek. A keverés azonban még nagyméretű analóg pultokon történt. A processzorok látványos fejlődésével előbb a rögzítést majd a keverési folyamatot is átvette a számítógép. Arra lehetünk figyelmesek, hogy amit régen két teremnyi berendezéssel lehetett megvalósítani, azt ma már akár egy laptoppal is megoldhatjuk. A digitális analóg és analóg digitális konverterek pedig folytatták az analóg elődök törekvéseit, a torzításmentes rögzítést. A kilencvenes évek közepén arra eszmélhetünk, hogy közel fél évszázados törekvés beteljesült. Gyakorlatilag az emberi fül számára nem érzékelhető a torzítás. Azaz kijelenthetjük, hogy célba ért a technika: teljesen torzítás mentesen készíthetünk felvételeket. Sokan azt gondolták, hogy kész; elérkeztünk a fejlődés végére. Azonban jöttek a kritikák, hogy a jelenkori felvételekből eltűnt az élet, túl sterilen, hidegen szól, és még sorolhatnám a negatív jelzőket. Azzal kell szembesülnünk, hogy az emberi fül számára nem a klinikai tisztaságú megszólalás a legjobb.
Az evolúció nem állt meg. Meg kell találni a harmonikus torzítás és szaturáció megfelelő mértékét, amely kellemes az emberi fül számára, és jó megszólalást biztosít. Az analóg berendezések területén hatalmas után gyártási láz tört ki. A hatvanas-hetvenes évek kulcsfontosságú berendezéseit gondolják most újra és építik meg a mai követelményeknek megfelelően kisebb zajjal és kellő mértékű harmonikus torzulással. A digitális világban sincs ez másképp. Megindult az előbb említett kulcsfontosságú berendezések emulációinak fejlesztése. Ezzel párhuzamosan olyan pluginek jelentek meg a piacon, amelyek mondjuk egy csöves előfok, analóg keverőpult vagy szalagos magnó jellegzetes hangzását utánozzák. Ez a speciális típus nem tartozik sem a dinamikaprocesszorok sem a modulációs effektek körébe, de azt gondolom, hogy 2013–ban nem készíthető modern és jó megszólalású digitális keverés a használatuk nélkül.
Az legismertebb típusú pluginek a szalagos felvevők digitális inkarnációi. A tengerentúlon az egyik legelterjedtebb az MCDSP cég Analog Channel pluginje. Két processzort is tartalmaz. Az egyik híres analóg pultok hangzásait hozza, míg a másik a szalagos berendezésekét. A kilencvenes évek végén jelent meg, jelentősen megelőzte a korát. Több mint 10 évig kizárólag Pro Tools felhasználók számára volt elérhető. Azóta nyitottak, és most már a Logic felhasználói számára is elérhető. Pro Tools HD vagy HDX felhasználói számára ajánlom a kedvenc szaturációs pluginemet, a Cranesong Phoenixét. De nem kell csüggedni, mert más szoftver felhasználók számára is elérhetőek szalag emulációs pluginek. Mindenképpen említésre méltó a Waves Kramer Master Tape és az UAD platform Studer Multichannel, valamint a Slate Digital Virtual Tape Maschine processzora. Akár dobokon basszus vagy Lead hangszíneken sikeresen használhatjuk a fenti plugineket, hogy életet leheljünk a hangsávjainkba.
A másik nagy csoport a kultikusnak számító keverőpultok és csöves előfokok emulációi. A kedvenceim a Waves Non Linear Summing és a Slate Digital Virtual Console Collection pluginje. Mindkét gyártó processzora külön szimulálja a sávok és külön az összegzés nemlineáris torzításait. Többek között Neve SSL és API pultok hangzásait szimulálja. Ha ezt a két plugint ízlésesen használjuk, akkor valószínűleg senki sem kérheti rajtunk számon, hogy túl digitális megszólalású a megkevert zenénk. Ha a csöves hangzás jellegzetességeire vágyunk, akkor mindenképpen barátkozzunk össze az SPL Twintube processzorával. Ez a viszonylag egyszerű plugin bámulatosan emulálja a csöves előfokok hangzását. Az elektronikus alapú zenékkel foglalkozók figyelmébe ajánlanám a Fabfilter Saturn processzorát. Ez a termék sokkal több, mint egy szaturációs plugin, de szerencsésen alkalmazható szintetizátor sávokon. Nem utolsó sorban meg szeretném említeni az SPL Vitalizerét és a Waves Aphex Aural Exciter emulációját. A szó szoros értelemben egyik sem valamely analóg berendezés nemlineáris viselkedését szimulálja, de mindkettő érdekes módon nyúl a harmonikusokhoz. Természetesen óva intek mindenkit attól, hogy az itt felsorolt pluginek mindegyikét megvásárolja és feltelepítse.
Ezeknél a speciális plugineknél fokozottan igaz, hogy ízlés alapján kell kiválasztanunk, hogy melyiket és milyen keverési szituációban használjuk. Nem szabad túlzásba esni és szélsőségesen beállítani ezeket a plugineket, mert akkor dinamikátlan mixet kapunk és megmagyarázhatatlanul ósdi megszólalást. Erre a csoportra gondoljunk úgy, mint a fűszerekre, ha túl sokat használunk, akkor egyszerűen ehetetlen a kaja, ha pedig nem használjuk őket, vagy csak nagyon keveset akkor meg ízetlen. Itt is, mint a keverés bármely területén a megfelelő arányok megtalálásáról van szó, amelyet az ízlésünk kell, hogy vezéreljen. A jó ízlést pedig ki kell alakítani! Hallgassunk minél több zenét és próbáljuk megfogalmazni, hogy miért jó vagy rossz. Ismerjük meg a klasszikusokat. Hallgassunk például Beatlest, U2-t vagy Nirvanát és próbáljuk megfejteni, hogy miért lettek olyan sikeresek. Tágítsuk a látókörünket és ne csak egy stílusú zenéket hallgassunk!
Térjünk most rá a zengetőkre. Alapvetően két típusú zengetőt (vagy reverbet) különböztetünk meg működési elv alapján. Az első kategóriába az algoritmikuszengetők tartoznak. Algoritmusok számolják ki a tér jellegzetességeit és a lecsengés minőségét. Legtöbbször az ilyen típusú processzorok sok változó paraméterrel rendelkeznek és mélyre menően változtathatjuk a zengetés milyenségét. A második csoportba a konvolúciós zengetők tartoznak, ahol a processzor egy minta alapján kalkulálja ki a lecsengést. A konvolúciós zengetők általában kevesebb paraméterrel és szerkesztési flexibilitással rendelkeznek, mint algoritmikus társaik. Viszont előnyei közé tartozik, hogy nagyon valósághűen reprodukája a valós terek – például garázs vagy székesegyház – zengéseit. Úgy kell elképzelni ezt a felosztást, mintha a szintetizátorok és a samplerek közötti különbséget szeretnénk érzékeltetni. Az előbbinél algoritmus szintetizálja a hangot, míg az utóbbinál egy minta alapján történik a megszólaltatás. A zengetők használata nagyon szubjektív dolog. Az emberi fül nagyon érzékeny a térélményre.
Mivel elektronikus alapú zenéknél viszonylag kevés számú valós térben rögzített sávval dolgozunk, ezért szintetikus úton kell megteremteni a térélményt. Erre az egyik legjobb célszerszám a zengetők használata. Digitális processzorokat a 70-es évek közepétől használtak. A korabeli felvételeken meghallgathatjuk, milyen bájos a megszólalásuk. A 222caudio2baether2balewqt1nyolcvanas években is nagyon egyedien és jellegzetesen szólaltak meg a reverbek, a kilencvenes évekbeli és a mai felvételek is felismerhetőek ez alapján – gyakorlatilag minden évtizedhez köthető egy jellegzetes zengetési stílus. Mára már megadatott nekünk az a luxus, hogy digitálisan emulálni tudjuk mindegyik évtized jellegzetességeit, sőt még választhatunk, hogy algoritmikus vagy konvolúciós processzort használunk. Szerintem az a leginkább célszerű, ha az eszköztárunkban megtalálhatóak a modern, illetve vintage algoritmikus zengetők egyaránt. Mai modern megszólalású zengetők közül mindenképpen ki kell emelni a 2Caudio Aether pluginjét
Nagyon-nagyon jó megszólalású reverb, rendkívül flexibilis, és elektronikus zenére jellemző steril terek szintetizálására is alkalmas. Nem szabad kihagyni a felsorolásból a Lexicon PCM Nativ bundeljét. Több processzort is tartalmaz, és hozza a Lexiconra jellemző meleg megszólalást. Szerteágazó lehetőségeket tartalmaz a kis szobáktól egészen a nagyon nagy
templomi terekig. Egyedüli hátránya az, hogy elég borsos az ára. A modern algoritmikus zengetők közül említésre méltó a Softube TSAR processzora. Teljesen új megközelítésben alkották meg a térleképzési algoritmusait, ezért hangja garantáltan egyedi. Olcsó alternatíva a Valhalla Room pluginje. Elképesztő megszólalás csupán 50 USA dollárért. lexicon 480 lEgyszerűen verhetetlen. Ha a kilencvenes évek zengetési stílusát szeretnénk megtalálni, akkor elsősorban a TC Electronics Powercore platformjának MegaVerb pluginjét keressük. Nagyon jó megszólalású processzor a gyártóra jellemző csillogó hanggal. Zseniálisan hozza az említett évtizedre jellemző kis és steril tereket. Elfogadható alternatíva lehet az UAD Dreamverb zengetője.
Ha nyolcvanas évek, akkor elsősorban a Lexicon 480-as hardverére kell gondolnunk. Több plugin gyártó cég próbálkozott a legendás előd emulációjával. Szerintem a legjobban sikerült példányok a Relab LX480-as a Nativ instrument RC48 és az IK multimedia Classik Studio Reverb zengetői. Talán a Relab LX 480-as pluginje modellezi a legjobban a nagynevű előd lágy meleg és nagyon zenei megszólalását. Ha 70-es évek ,akkor EMT250 és Lexicon 224 az, ami rögtön az eszünkbe juthat zengetés terén. UAD platform mellett az Empty Room System és az SK Note is készített nagyon jó és autentikus megszólalású EMT 250 emulációt. Bármely plugin használata visszarepíthet minket az időben. Lexicon 224 digitális inkarnációval a Native Instrument és az UAD is sikeresen próbálkozott. Olcsó alternatíva Lehet a 70-es, 80-as évek zengetéseinek idézésére a Valhalla cég Vintage Verbje. Az, hogy a felsorolt sokaságból mit választunk a saját eszköztárunkba, az elsősorban ízlés és zenei stílus kérdése. A zengetőkre is fokozottan igaz, hogy használatukkal egyedi zenei világokat lehet teremteni.
Konvulúciós zengetők közül kiemelném az Audio Ease Altiverb processzorát. Talán az egyik legjobb megszólalású. Könnyű a használata és nagyon jó gyári hangkönyvtárral jelentkezik. Jól használható alternatíva lehet a Waves IR1e, a Wizoo Wizooverbje, MCDSP Revolvere és a Logic beépített Space Designere. Ha konvolúciós zengetőt használunk mindenképpen érdemes saját könyvtárat összeállítani. Az interneten számtalan ingyenesen letölthető konvolúciós minta elérhető, vagy akár készíthetünk saját mintákat egy mikrofon segítségével. Ha csak ránk jellemző egyedi konvolúciós mintákkal dolgozunk, akkor már célegyenesben vagyunk, mert a zengetők használatával a legkönnyebb egyedi karaktert varázsolni a mixünknek.
A zengetőkhöz hasonlóan a késleltetőkkel (delay vagy echo) is teret lehet teremteni a zenénkben. A késleltetők még korábban lettek divatosak a könnyűzenében, mint a zengetők. Megtalálhatóak analóg és digitális formában. Közkedveltek voltak a szalagos, tárcsás kivitelben, valamint vödörláncos áramkörrel ellátva. Arról nem is beszélve, hogy a korabeli digitális berendezések mai szemmel nézve rossz átalakítókkal rendelkeztek és primitív algoritmusok mentén szimuláltak, ezért meglehetősen karakteresek voltak. Mindenképpen szükségünk van egy semleges hangú modern delayre. Legtöbb esetben erre a célra a DAWunk beépített processzora tökéletesen alkalmas. Például a Pro Tools és a Logic beépített delaye nagyon jó hangú plugin.
Az egyik legelterjedtebb szalagos echo a Roland Spache Echoja. Ezt a nagynevű analóg elődöt nagyon ügyesen lemodellezték az UAD programozói valamint a Nativ Instrument Gitar Rigjében is fellelhető. Az IK Multimedia az Echoplex kultikus szalagos hardverét szimulálta meglehetősen ügyesen. Pro Toolsban a Bomb Factory jóvoltából elérhető a híres Moog cég Moogerfooger delaye, amit nagyon kedvelek. A korabeli digitális késleltető modellezés élharcosa a lengyel illetőségű PSP Audioware. Nagyon jó és autentikus hangzású a Lexicon42 és 85 elnevezésű processzoruk, ami a 80-as évek egyik kultikus hardverén alapul. Hasznos lehet még multitap delay beszerzésére is. timeless flat 300Nagy kedvencem a Waves pluginje, amely segítségével nagyon komplex ismétlési patterneket is szerkeszthetünk. Szerintem elektronikus zenére a flexibilitása miatt alkalmas a Fabfilter Timeless és a Sound Toys Echoboya.
Mindkét processzor a stúdiótechnika történetének legkultikusabb késleltetőit modellezi. Kizárólag Pro Tools HD rendszer alatt elérhető Line5 Echofarmja és az Eventide H3000 band delaye – ezek a személyes kedvenceim. A zengetőkhöz hasonlóan a delayeknél is az a helyzet, hogy több processzor közül kell kiválasztani az ízlésünknek megfelelőt. E két térképzési eljárás az, ami legjobban megadja zenénk karakterét. Ezért nem időpocsékolás, ha saját egyéni hangzások kialakításával kísérletezünk, hiszen a cél az, hogy ezer közül is jól felismerhető, csak ránk jellemző hangzás kialakítására törekedjünk.
A chorusok, phaserek flangerek rokon effektek, ezért nem ritka jelenség az, ha egy processzor mindhárom modulációt tudja szimulálni. Ilyen „több az egyben” megoldásra jó példa a Waves Metaflanger és Enigma processzora. Nagy kedvencem az Eventide Instant Phasere és Instant Flangere. Nagyon egyedi hangzások előállítására ad alkalmat, ha gitárpedálok emulációját szintetizátorokra vagy akár vokálokra is használjuk. Gondolok is elsősorban A Waves GTR az IK Multimedia Amplitube és a Nativ Instruments Guitar Rig csomagjára. Amint láthatjuk, az itt tárgyalt plugin csoportok mindegyikénél a zenei ötletesség és egyediség kialakítása a cél. Sok pénzre lesz szükségünk, ha egyszerre mindent be szeretnék szerezni.
A cikk végén legyen egy pár gondolat arról, hogy akár ingyenes szoftverekkel is egyéni és jól megszólaló hangzást lehet kialakítani, mert a processzorok sokaságával nem kárpótolható a tehetség és a zenei kreativitás. Ingyenes kompresszorok közül mindenképpen próbáljuk ki a Kjaerhus Audio Classic Compressorát és a Flux Bitter Sweetjét. Hangszínszabályzók közül nagyon hasznos meghallgatni az IK Multimedia Classic EQ-ját a Blue Cat Triple EQját és az SPL Free Rangerét. A nemlineáris torzítók között jó ingyenes alternatíva a Camel Phatt Free pluginje. Az ingyenes zengetők közül a jópofa PSP Audioware Piano Verbjét és az Audio Tools SIR v1-es konvulúciós pluginjét tudom javasolni. A delayek közül a Smart Electronics Fire és a Kjaerhus Audio Classic Delaye ígérkezik izgalmasnak. A modulációs effektek terén a Blue Cat Chorusa és szintén a Kjaerhus Audio Classic sorozata javasolható otthoni használatra.
A fenti felsorolásból természetesen nem az következik, hogy csak az említett ingyenes szoftverekkel érdemes foglalkozni. Folyamatosan változik, hogy mi lesz ingyenes. Érdemes az internetet böngészni. Véleményem szerint jobb, ha ingyenes pluginekkel próbálkozunk előbb, hogy rájöjjünk, hogy milyen is a zenei ízlésünk. Jobb taktika, mint illegális szoftverek tengerét feltelepíteni és kegyetlenül lelassítani a gépünket. Ingyenes pluginekkel is versenyképes megszólalásra vagyunk képesek, ha megfelelő kreativitással állunk a keverési munkálatokhoz!
A kétrészes cikk áttanulmányozása után képet kaphatunk, hogy mire is van szükségünk, ha virtuális stúdió kiépítésére adjuk a fejünket. A hosszú felsorolásokból arra kell következtessünk, hogy több alternatívából kell kiválasztani azt, ami számunkra és zenei stílusunk számára megfelelő. Virtuális stúdiónkban egyediségre kell törekednünk, olyan hangzás kikísérletezésére, amely csak ránk jellemző.