Ez örök kérdés, örök vita. Hány bőrt akarok még lehúzni az analóg vs. digitális témáról?
Aktualitását onnan merítem, hogy egyre több nagynevű mixing hangmérnök jelenti be, hogy most már teljes mértékben csak számítógéppel végzi a keverés folyamatát. Nincs ebben semmi szenzáció, azonban olyan szakemberekről van szó, akik mögött harminc-negyven éves szakmai múlt áll. Mondanom sem kell, hogy analóg eszközök használata miatt lettek ismertek. Tovább licitálva a történetre: sokáig transzparensen ki is tartottak amellett, hogy a változó zeneipari környezet ellenére, nagyméretű pulton dolgoznak.
Mi húzódhat meg a háttérben? A témában kevésbé járatos olvasóban felvetődhet, hogy bizonyára most vagyunk azon a határon, amikor a digitális szoftverek utolérik analóg társaikat mind minőségben, mind hangzásban. Azonban nyugalomra kell mindenkit intenem! Erről szó sincs. Véleményem az, hogy ettől még messze vagyunk. Ezt például annak a tudatában mondom, hogy egy vas Pultec, Neve, Focusrite, Elysia, AMEK hangszínszabályzó mennyivel szebben és esztétikusabban emeli a magasakat, mint bármelyik szoftver társa, még a legjobb pluginek közül is. Ha még messze vagyunk attól, hogy egyenlőségjelet tehetünk az analóg és digitális eszközök közé, akkor miért érkeznek ilyen hírek?
Itt elsősorban Andrew Shepsre és Michael Brauerre gondolok. Az előbbi úriember egy hatalmas szobát telepakolt analóg stúdióeszközökkel és egy nagy méretű Neve keverőpultot birtokolt. Micsoda luxus, hogy 32 csatorna mindegyikén van 1073-as EQ modul. Száznál is több csatorna analóg kompresszor! És még sorolhatnám napestig, hogy milyen eszköztárat halmozott fel. A történet úgy folytatódik, hogy nem egyik napról a másikra, de szép lassan váltott In the Box (ITB) stílusú mixing eljárásra. Ez azt jelenti, hogy Pro Tools és pluginek segítségével végzi az összegzés művészetét. Az eljárás neve beszédes: nem hagyja el a dobozt. Az analóg gyűjteményén pedig szép lassan túlad.
Nem hiszem, hogy a digitális mixingre váltás mögött csak kényelmi szempontok álltak. Azt gondolom, hogy a zeneipar megváltozott körülményei miatt történik ez a folyamat, amikor a kiadók már szűkmarkúbban bánnak a felvételek anyagi keretével. Ma már nem állnak rendelkezésre olyan nagy összegek, mint pár évtizeddel ezelőtt. Nem lehetséges már olyan luxus, mint amikor a Pink Floyd hat hónapra beköltözött az Abbey Road B stúdiójába. Az is tény, hogy a számítógépen végzett munka sokkal kényelmesebb, gyorsabb és olcsóbb, mint például az előkészületekhez szükséges vasakat egy órán keresztül felmelegíteni. A zeneipar változása azt eredményezte, hogy egy-egy projekten általában csak fél napot lehet dolgozni, heti néhány alkalommal. Egy stúdióban, egy hangmérnök vagy producer akár egy tucat különböző projektet is kezelhet egyszerre. Ezért nagy előny, ha az előkészületeket gyorsan el lehet végezni. Andrew Sheps nyilatkozatai alapján arra lehet következtetni, hogy a digitális mixingre történő átállás nála is hosszú évek eredménye. Be kellett bizonyítania, hogy a jó hangzás nem csak az eszközökben rejlik. Ugyanazt a hangzást lehet elérni a Neve pulttal és a nagy rakás outboarddal, mint a pluginekkel felszerelt Pro Tools-szal.
Többször is leírtam az elmúlt évek során, de most megismétlem: az analóg mixing készítése nem csak eszköz kérdése. Az analóg sound előállítása számítógéppel is lehetséges, ha megvan a megfelelő zenei ízlés és attitűd. Nem szeretnék senkit sem félrevezetni! Az analóg mixhez legalább húsz év szakmai tapasztalat szükséges, de lehet, hogy még ennél is több. Michael Brauer beszámolója is ezt támasztja alá. Ő rendelkezik Amerikában a legtekintélyesebb eszközgyűjteménnyel, de az általa vasakon és SSL 9000-es pulton kidolgozott mixing rendszert („Brauerize”) digitális formába is átültette, és a hangzásvilág szinte változatlan maradt. Bár ő nem adta el a gyűjteményét, beszámolói alapján gyakran hajlik az ITB (In The Box) megoldásra.
A helyzetelemzés nyomán azt mondhatjuk, hogy a DAW-ok és pluginek még nem körözték le minőségben és hangzásban az analóg társaikat. Nincs semmi forradalmi vagy fordulóponti változás, csupán az történt, hogy sok évnyi tapasztalattal és kitűnő zenei ízléssel, valamint analóg mixing attitűddel a nagy méretű pultok és outboardok, valamint egyéb effekt finomságok kihagyhatóvá váltak a folyamatból.
Zárásként pedig következzen a jól ismert mantra: a szaturációs pluginek tervezett és céltudatos használata. Sokkal, de sokkal előnyösebb helyzetben van az, aki analóg vagy legalább hibrid környezetben kevert. Hibrid alatt azt értem, hogy külső eszközöket is használ, legalább egy master bus kompresszort, hangszínszabályzót vagy külső zengetőt, delayt az éneken. Előnyben van az, aki tudja, hogy hangzásban mit tud hozni egy külső eszköz. Erre talán a legjobb példa az, hogy aki korábban analóg világban kevert, az tisztában van vele, hogy az áramkörök levágják a kínzó magas frekvenciákat. Akinek megvan ez az élménye, az ITB mix során is erre törekszik.
A legtöbben abba a hibába esnek, hogy a szalag és a keverőpult emuláló szoftverektől hatalmas hangzásbeli különbséget várnak. A titok szerintem a sok kis, alig hallható különbség beépítése a mixing láncunkba. Nem ritka, hogy alig meghajtott szalag plugint követően console emulációt is használok. A jó megszólalás titka az analóg mixing attitűdben, tehát sok apróság egymás utáni alkalmazásában rejlik.