Homályos cím, kevésbé homályos tartalommal. Ennyiből még nem sejthetitek, hogy mire is akarok kilyukadni…
A végén természetesen minden arra a réges-régi, mára már szerintem értelmetlen vitára reflektál, hogy vajon az analóg vagy a digitális mixing-e a jobb. Kicsit úgy érzem magam ezzel a témával, mint amikor a katonák barkochbáznak és persze, hogy mindig ugyanarra gondolnak. Ha visszatekintek a lassan már tíz éve megjelenő írásaimra, talán ez a leggyakrabban visszaköszönő tárgykör. Vajon mi a jobb? Az analóg vagy a digitális eszközök használata mixing során? Többször is ott lyukadtunk ki, hogy nem az eszköz teszi a mestert, hanem az ízlés, a tapasztalat és a csalhatatlan fül. Ez mind igaz, és az se túlzás, ha azt állítom, hogy ez ma már szinte közhelynek számít.
Akkor mit akarok ezzel 2021 tavaszán? Nyilván nem közhelyeket puffogtatni. Az tény, hogy ma kettős eszközhasználatnak lehetünk tanúi. Vannak mixing hangmérnökök, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy analóg eszközökkel végezzék el az összes, de legalábbis a legtöbb keverési munkafolyamatot. A második táborba tartoznak azok, akik hibrid módon dolgoznak, azaz az analóg és a digitális berendezéseket egyaránt használják munkájuk során. A legtöbb esetben magam is mindkét tartomány cájgjaival dolgozom. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egyre népesebb az a tábor, akik kizárólag digitális eszközöket használnak. Nevezzük nevén a gyereket: csak egy számítógéppel mixingelnek. In the box (ITB) – ahogy az angolszász szakirodalom nevezi ezt a jelenséget.
Merem állítani, hogy a hazai házi stúdiók túlnyomó többségében a mixing egy számítógépen történik. Számukra nem elméleti, vagy tapasztalati meggyőződés, hogy milyen eszközöket választanak a szóban forgó zenekészítési folyamat elvégzésére. Legtöbb esetben gazdasági szükségszerűségből fakadóan csak szoftverekkel tesznek-vesznek. Szó nincs itt rutinból származó állásfoglalásról, mint mondjuk Chris Lord Alge esetében, aki kizárólag SSL 4000 E pulton és egy albérletnyi outboardddal mixinggel. Szerinte ez a csúcstechnológia és nem a DAW-val és szakirányú pluginekkel megspékelt számítógépek. Másfelől ott van Adrew Sheps állásfoglalása az In the box eljárás mellet. Igen nagyméretű Neve pult és tekintélyes analóg masina gyűjtemény tulajdonosa, mégis Pro Toolsban végzi a mixing munkálatait kizárólag számítógépen futó digitális processzorokkal. Érvei közül legerősebb az az állítása, hogy csak számítógéppel dolgozva fázis szempontjából sokkal koherensebb és tisztább végeredményt kap, mint analóg célgépeivel. A hibrid megoldás képviselői, mint Tony Maserati és Michael Brauer arra hivatkoznak, hogy mindkét világ előnyeit ötvözve jutnak el a legjobb hangzáshoz.
Megszámlálhatatlan órán keresztül tekergettem az analóg berendezéseket. Megszerettem őket. Hangmérnöki szempontból abba szocializálódtam, hogy nincs igazán jó sound, kifogásolhatatlan megszólalás nélkülük. Ma mégis azt mondom, hogy a két világ, az analóg és a digitális mixing több szempontból szinte kiegyenlítődött. Elképesztő zenék készülnek kizárólag számítógépben. Más és más eszközhasználati filozófiát kell követni, akár analóg, digitális, vagy hibrid összegzésre adjuk a fejünket. Véleményem az, hogy az ITB eljárás stratégiája még nem kristályosodott ki teljesen. Mindenesetre nagy előnyt élvez az pluginek használatánál, akinek sok tapasztalata az analóg gépekkel. Meg kell érezni, hogy mi a különbség közöttük. Mit tud például egy analóg kompresszor vagy EQ és mit mondjuk a plugin emulációja.
A hazai fiatal hangmérnök és producer társadalom ifjú titánjainak szeretnék támpontokat adni, hiszen a plugin emulációk eredeti példányait csak képekről ismerhetik. Alapvető élményem az évek során az volt, hogy az analóg berendezések bátrabb, azaz nagyobb mértékű processzálás mellett is megőrzik a hangsávok természetességét. Konyhanyelvre lefordítva a vas kompresszorokkal nagyobb arányban lehet processzálni, a hangszínszabályzókkal vágni, emelni büntetlenül. Vagyis a beavatkozás nem rontja el a hangszer jó megszólalását. Ez nem igazán mondható el a pluginekről. Például míg egy Urei 1176 vagy LA2-A vagy LA4-A masinánál 6-8 db-nyi összenyomás meg sem kottyan, addig számítógépes emulációiknál inkább 2-3 db-vel próbálkozom, mert ennél nagyobb mértéknél már nem kívánt kellemetlen mellékhatások jönnek elő. A kompresszorokhoz hasonlóan az EQ-knál is hasonló a helyzet. Szoftver emulációknál is 1-3 db emeléssel érdemes számolni, mert nagyobb mértékű processzálásnál már elképzelhetetlenül ronda zajok jönnek elő. Ezzel szemben egy outboard Focusrite RED, vagy Heritage Audio 1073 EQ-nál 5-6 dbnyi emelésnél jön meg igazán a hangja.
A fentiekből az következik, hogy nagyon rossz digitális mixing stratégia, ha egy az egyben az analóg láncokat szeretnénk plugin emulációkkal lekopírozni. Sokkal célravezetőbb a DAW- okban összegzők számára az a filozófia, ha több lépcsőben oldják meg a processzálást. Az előző példánál maradva: ha egy ének vagy basszus sávon nagyobb mértékű komprimálásra van szükség, akkor érdemes egy 1176 emulációval kezdeni a sort viszonylag gyors beállítások mellett, amit egy LA2-A vagy LA3-A emuláció követ. Mindkét processzor csak 2-3 dbt fog. Így meg is van a kívánt beavatkozás, de két lépcsőfokban. Meg szeretném osztani jelenlegi kedvencemet: akusztikus és elektromos gitároknál nagyon jól muzsikál a Waves dbx 160 és UAD LA3-A kombináció. A hangszínszabályozóknál is érdemes kettő vagy több fokozatra bontani az emelést vagy vágást. Nagy favoritom, ha egy 1073 vagy SSL 4000E emulációt Pultec plugin követ. Hasonlóan nyerő kombináció az API 550 után Maag EQ4-et használni.
Remélem a felsorakoztatott példákkal mindenkit sikerül elindítani azon az úton, hogy kialakítsa saját digitális mixing stratégiáját. A helyzetet egy kicsit bonyolítja az, hogy az analóg berendezéseknél az alapprocesszálás mellett mindig kapunk egy kis kellemes pluszszolgáltatást. Ez a plusz a harmonikus torzulás, amit még szerintem nem elég precízen emulál a legtöbb digitális szoftver. Nem ritka az, hogy érdemes szaturációs plugineket is beépíteni a munkánkba.
Igen, így alakul ki a processzorok láncolata… Sok-sok plugin egymás után…