Nagyon sokszor és nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy vajon melyik a kedvenc kompresszorom, legyen az hardver vagy szoftver. Hosszas meditálás után arra jutottam, hogy igazából nincs is kedvenc masinám – jobban mondva nem tudnék választani. Például az Urei 1176 és a DBX 160 között. Gondoltam vagy tíz évvel ezelőtt. Később vacillációimat tovább bonyolította az AMEK 9098, az Urei LA4A vagy a DBX 165 esetleg a Black Lion Audio AB-je, ami egy igazán kiváló Neve 33609 kópia. A kérdés ma sincs eldöntve, de abban biztos lehetek, hogy a mindennapjaimat a stúdióban meghatározzák a DBX kompresszorok. Sokszor használom dobokon keverésnél, basszusra a 160 XT-t vagy a variáns, 165-ös típusút énekfelvételre, illetve a 160 SL csúcsgépet master- vagy dob busra.
A szoftverfejlesztőknél több mint tíz éve arra lehettünk figyelmesek, hogy előbb az SSL, Neve, API, Urei, Pultec termékeket kezdték el pánikszerűen emulálni. Gondolok itt elsősorban az UAD, Waves, IK Multimedia piacvezető triumvirátusára. Később újabb, kis és nagyobb cégek is megjelentek a versenyben. Amikor elkészültek az előbb felsorolt cégek kultikus masináinak a plugin változatai, akkor terítékre kerültek a hetvenes évek végének és a nyolcvanas éveket meghatározó stúdióberendezések is. Ekkor érkezett el a DBX termékek digitális inkarnációinak a világa.
Lehet, hogy sokan csak legyintenek, és azt mondják, hogy eddig is meg tudtak lenni a 1176, LA2-A pluginjeikkel. Azonban abba gondoljunk bele, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a tengerentúli és brit csúcs stúdiók az SSL 4000-es pultjuk mellett (amelynek minden csatornáján volt kompresszor) legalább tizenöt-húsz darab DBX 160–ast tartottak a rackjeikben. Ma szerintem vitán felüli tény, hogy a szóban forgó korszak hangzása még ma is meghatározza a legtöbb zenei stílust. Talán ezért megkerülhetetlenek a szóban forgó cég kompresszorai. Gondoljunk csak az ik, lábdob, pergő és tamok ma már ikonikusnak számító csattanós hangindításaira. Bizony ez mind a DBX masinák számlájára írhatóak. Ne csak a Duran Duran, Depeche Mode, Pet Shop Boys vagy bármelyik gagyi szintipop banda soundjára gondoljunk, hanem a Metallica, Guns ’n’ Roses, Motley Crue vagy a Nirvana kíméletlenül ütős és egyben kopogós dobhangzására.
Képben vagyok, hogy megosztó az a véleményem, hogy a DBX cég kompresszorait a stúdiótechnika klasszikusai közé emelem. Tudom, hogy a szakmában ezzel nem vagyok egyedül. Valószínűleg az UAD programozó csapata is erre a véleményre jutott, amikor még a platform indulásának hajnalán megalkották és piacra dobták a DBX 160VU emulációjukat. Az első digitális változat volt a környezetemben, amit előszeretettel használtam mixingnél dobokon, basszuson és elektromos gitárokon. A hardverrel összehasonlítva mindig az volt a benyomásom, hogy nem rossz, valóban hozza a 160-as vas automata attack és release time kompresszió karakterét. Gondolok itt elsősorban a gyors VCA-s komprimálás lehengerlő, mindenen átütő tranzienseit. A komprimálás ratiojától és mértékétől függően hol lágy, hol agresszív hangzást volt képes kölcsönözni a zenei anyagnak. A DSP platformon futó szoftver valóban sokoldalú, mint a hardver, ellenben kritikaként felhozható ellene, hogy nem voltak elég precízek a kaliforniai cég mérnökei, mert egyáltalán nem érhető tetten az áramkörök harmonikus torzításainak hangzásbeli lenyomatai a vintage emulációban. Ennek ellenére még ma is alkalmazható ez a plugin, ajánlom annak, aki a cég legendás soundjára vágyik a DAW-jában.
Az UAD mindig is arról volt hírhedt a hazai producerek és hangmérnökök körében, hogy aki használni szeretné ezt a platformot, annak bizony mélyen a zsebébe kell nyúlnia: a szoftver mellett még a teljesítménykártyát is meg kell vásárolni. Nézzünk körül a másik a másik oldalon: két ingyenes 32 bites szoftvert ajánlok, amely meglepően jól varázsolja a DBX karaktert a számítógépünkbe. Az egyik a Smack Lab cég SL63x nevű terméke, amely a DBX egyik régebbi, 163-as, zenészeknek szánt kompresszorát készítette el digitális változatban. Erről a hardverről és annak szoftveres változatáról annyit érdemes tudni, hogy radikálisan agresszív hangzásra képes. Szóval keményebb zenékkel dolgozó zeneipari munkások számára szinte kötelező. A másik nulla forintos portéka a de La Mancha csapat Sixtyfive pluginje. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a legendás DBX 165-ös masina digitális verziójáról van szó. Nagyon jól modellezi ennek a hardvernek az overeasy karakterét. Szerintem aki még nem jártas a cikkben főszerepet játszó cég termékeinek hangzásában, az mindenképpen kezdje e két ingyenes termék megismerésével. Egyedüli hátrányuk sajnos, hogy csak 32 bites formátumban érthetőek el.
Mai napig is az egyik kedvencem a 160-as digitális modellezés a Stillwell cégtől. A Major Tom termékük nem dedikáltan DBX klón, de a hard knee karaktert megdöbbentően jól hozza. Még a legdinamikátlanabb dobokkal is megbirkózik. Nincs az a béna pergő, ami komprimálás után ne lenne olyan hatású, mintha valaki arcon vágna minket. Kedvenc funkcióm az automata hangerő kompenzáció, ami a komprimálás mértékével növeli a kimenő hangerőt. Potom 49 dollárért magas minőséget kapunk.
A Native Instruments és a Softube kollaborációjából pattant ki a VC 160-as plugin. Igazán bátor ketyere, ami egyben mocskos hangzású is. Általában a DBX hardver kompresszorok hard knee beállítású kompressziójáról elmondható, hogy mocskosan végzi a munkáját, de erre a digitális modellezésre hatványozottan igaz. Pattogós-csattanós dobhangzás kialakítására alkalmas leginkább, igazi mocskos rock’n’roll berendezés. Az UAD DBX emulációjához hasonlóan az a kritika jogosan érheti, hogy a túlvezérlés és általában a harmonikus torzítások elnagyoltan vannak leprogramozva.
A Waves DBX 160 vintage modellezése nagyon jól végzi a dolgát, valóban hozza a kultikus vas hangzásbeli karakterét, ám számomra egy kicsit unalmas. Szinte minden hangszeren jól muzsikál, ám olyan érzésem van, mintha elmaradna a varázslat. Pozitívumként meg kell említeni, hogy beépítették a szoftverbe a párhuzamos komprimálás lehetőségét. Dob csoporton kimondottan jó tud lenni.
A legújabb fejlemény a címben szereplő cég kompresszorainak digitális inkarnációi között az Arturia VCA 65-ös pluginje. Nevéből kiindulva nem meglepő, hogy a DBX 165 megdöbbentően precíz modellezése. Igazán jól munkát végzett a fejlesztőcsapat. Összehasonlítva a hardverrel szinte elképesztő élményt nyújt: rendkívül kis különbség van az analóg és a digitális változat között. A doboktól, a basszuson és a gitárokon keresztül az énekig minden hangszeren egyszerűen nagyszerű komprimálást végez. Pluszként a beépített side chain funkciók, a hangszín szabályozási lehetőségek, valamint a párhuzamos processzálás lehetősége igazán sokrétű és nagy tudású processzorrá teszi ezt az új terméket.
Remélem sikerült kedvet csinálnom az integrált áramkörű kompresszorok ikonikus gyártójának vintage modelljeihez. Jó szórakozást!
Még csak pár éve merültem el igazából a masztering világába hobbizenészként, de látom, hogy jó mély tengerbe ugrottam bele ahol néha jól jönnek ilyen mentőövek… mert segít eligazodni, hogy merre érdemes tovább menni egy-egy processzorcsoport esetén.
Köszi!